A házipénztár fogalom jelöli a cégen belül azt a helyet, ahol a vállalkozás a készpénzét tartja. Minden cégnek, ahol van kimenő- vagy bejövő készpénzforgalom, arról kötelező nyilvántartást vezetni. Az aktuális jogszabályok szerint a házipénztárt a cégnek naprakészen kell vezetnie.
Minden ősszel eljön a szüret és a betakarítások ideje.
A szőlőfelvásárlással foglalkozó cégeknek fontos tudni, hogy szükséges-e szerződést kötni a termelőkkel, vagy sem? Ehhez nyújt segítséget a szüreti kisokos.
Az adólevonási jog csak abban az esetben gyakorolható, ha a vállalkozás rendelkezik az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentummal: a vállalkozás nevére szóló számlával, import esetén a NAV áfát közlő határozatával.
2018. május 25. napjától hatályba lép az új adatvédelmi rendelkezés, amely minden vállalkozást érint, az Önét is! Tájékozódjon az adatvédelemről.
Az egyéni vállalkozók körében gyakori probléma a jogszabályi követelményeknek és a valóságnak nem megfelelő, főként hiányos útnyilvántartás vezetése. A tájékoztató segítséget nyújt abban, hogy mindent a jogszabályoknak megfelelően vezethessen.
Az Úpmt. elfogadásával a jogalkotó egyrészt az Európai Unió 4. pénzmosás elleni irányelvében („Irányelv”) meghatározott követelményeknek, másrészt az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) által korábban megfogalmazott ajánlásoknak igyekszik megfelelni.
2018. január 1-jétől kötelező a cégkapu használata a gazdálkodó szervezetek számára. A nyilvántartás elsődleges célja olyan biztonságos kézbesítési cím rögzítése, amelyen a hatóságokkal a kapcsolattartás vagy egyéb elektronikus ügyintézés biztosított, mivel a cégkapu-címre érkezett email küldeményekről vélelmezett, hogy azt hivatalosan kézbesítették és megkezdődnek a határidők.
A nyugtaadási kötelezettségét az adóalany a külön jogszabályban meghatározott tevékenységi körében gépi kibocsátású nyugtával, vagyis pénztárgéppel, taxaméterrel köteles teljesíteni.